A kötet sokkal nagyobb utazásra hív annál, amit a címe sugall: Forgács Róbert új kötete nem csak a térben visz messzire bennünket, hanem az időben is. Világjáró emlékeinek felelevenítésével olyan korszakot idéz meg, melyet azoknak is ismerniük kell, akik késve érkeztek ahhoz, hogy osztozzanak benne – egy korszakot, mely a leghétköznapibb dolgokat (külföld, útlevél, nyugat, kelet, autó stb.) is sorsszerű, mára szerencsésen tövig kopott jelentéstöbblettel ruházta fel. Aki mindezt maga is megélte, azt keserédes humorral átitatott közös nosztalgiázásra hívja a szerző, míg a fiatalabbakat személyes történelemlecke keretében buzdítja a világ bejárására.

Kövessük hát a forgácsok útját közös félmúltunkba, hogy osztozhassunk a szerzővel a kultúrák megismerésének örömében! Ha a megértéséig nem is jutunk el, tükrében tisztábban láthatjuk hajdani és majdani önmagunkat.